Reményik Sándor Sóhajok hídja című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
A mi életünk sóhajoknak hídja,
U  U - U -    - U -  -   -  U  
Mely átível a sötét lagunán, -
 U   - - U  U  U -   U U -     
S majd jőnek egykor boldog gondolások:
   -    - U  -   -   -  -   -  U - -    
Szerelmes párok - sok százév után
  U -  -   - -     -    - -  U -  

  
S a híd alatt megállnak. Ó be mások,
  U  -  U -    U -   U   -  U  - -   
Be mások lesznek ők, mint Te meg én,
 U  - -   -   U  -    -    U  U  -   
S majd nézik egymás ifjú arculatját
   -    - U  -   -  -  - -  U -  -  
Velence ősi, komor tükörén.
 U -  U - U   U -   U U -   

 
A mi életünk sóhajoknak hídja,
U  U - U -    - U -  -   -  U  
De elszánt léptünk alatt kong a híd,
 U -   -    -  -   U -    -   U  -   
Lenn ásítnak az ólomkamarák
 -   - -  U  U  - -  U U - 
És rajtunk senki, semmi sem segít.
-   -  -    -  U   -  U  -   U -   

 
Akkor majd nászdal zeng a híd alatt,
-  -   -    -   -   -   U  -  U -    
S egy erős kéz szorít egy kis kezet, -
  U   U -   -    U -  -    -   U -     
Mi akkor már történelem leszünk:
 U -  -   -   -  - U -   U  -     
Fekete kő s fehér emlékezet.
 U U U  -    U -  -  - U U  
A

B

C

B

 11

10

11

10

^ Félrím
A

B

C

B

 11

10

11

10

^ Félrím
A

B

C

D

 11

10

10

10

A

B

C

B

 10

10

10

10

^ Félrím


























Alliteráció





Alliteráció