Szerző
Sárosi Árpád

Sárosi Árpád

rend­őr­ka­pi­tá­ny, költő és színműíró

1864. június 16. — 1930. április 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 117 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2017. augusztus 16.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Sárosi Árpád

Mint szárnya-szegett...

Az élet árja forr-zúg körültem,
Uj tüzek szűzi lángja hevit.
Uj dalok érce csendül csodásan,
Uj vér fesziti a föld ereit.

Itt állok múlt és jövő mesgyéjén
Engem is ragad-sodor az ár,
Hóditó, bátor új sereg élén
Merész vezérük engem is vár. -

Kifeszül mellem. Fel új csapáson...
Menni utánuk... Leroskadok.
Mint szárnya-szegett bús madarak, lent
Szállnak az álmok, ócska dalok.

Rád rogyok sirva vén idők válla,
Magadhoz láncolsz, mint a rabot,
De ők csak mennek: dicsérni Élet
Friss, diadalmas, új hajnalod.

Sárosi Árpád aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ