Gyóni Géza

Tavaszi alléban

Titkok útján, tavaszi allén
Előttem jár a titok-asszony:
Harmincadik tavasz heroldja;
Apácás, gőgös fátyolát
Perzselő számum, férfi-sóhaj,
S a tavaszi szél ostromolja.

Titkok útján, tavaszi allén
Dús lombok közt el-eltünik
S kacéran jön újra elébem.
Fátyolán át, mindenen át
Látom, látom már sorsomat
Ragyogó szemek mély tüzében.

Titkok útján, tavaszi allén
Azt üzeni a titok-asszony,
Harmincadik tavasz heroldja:
Kerülje a tavaszi allét,
Kinek vágyai fátyolát
A tavaszi szél másnak oldja.