Evvel a régi ismerőssel:
- U U - U - U - -
Meg vagyok akadva az Ősszel.
- U U U - U U - U
Szívesen veszem, mint barátot,
- U - U - - U - -
Szivesen a szárnya alá állok.
U U U U - U U - - U
Bevallom, hogy néha hazudva
U - - - - U U - U
Értem patkószeges, őszi utra.
- - - - U U - U - U
Bevallom, hogy sokszor kevélyen
U - - - - - U - -
Gondolkoztam el az élet-mélyen.
- - - U U U - - - U
De mindig és mindig vallottam:
U - U - - - - - -
Kis, bús, kevés különbség van ottan.
- - U - U - - U - U
Az Ősz, az Ősz s a magyar élet:
U - U - U U U - U
Olyan egyformák, miért beszéljek?
U U - - - U- U - U
Nincs szépsége, de szépnek látjuk,
- - - U U - - - U
Átkozni kéne és mégis áldjuk.
- - U - U - - U - U
El kéne dobni, százszor véljük
- - U - U - - - U
És százszor és mégiscsak leéljük.
- - U - - - - U- U
| A
A
| 9
9
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 9
10
| ^ Bokorrím
| | |
|
Alliteráció
|