Szerző
Reviczky Gyula

Reviczky Gyula

magyar költő és író

1855. április 9. — 1889. július 11.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1255 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2015. április 18.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Reviczky Gyula

Árva fiú

Szidott, gyülölt, haraggal néze rám;
Nagy dáma volt s kevély a mostohám.

Én egyebet se láttam, mint halált,
Apám, anyám korán a sírba szállt.

Virágok nőnek ifju sírokon;
Enyémek egy-két jó barát, rokon.

Ők csítítgatták árva szívemet,
Az Isten ezt nekik fizesse meg.

Viharba', szélbe' visz tovább utam,
Fáradt vagyok s a czél még messze van.

Talán egy mérges hullám eltemet,
S túlparton én már ki se köthetek.

Reviczky Gyula aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rozakovacsne

2015. május 1. 21:13

Szomorúságában is szép vers

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ