Fájátul a levél, Gömörtül én
- - U U U - U - U -
Búcsúzom a halvány ősz kezdetén.
- - U U - - - - U -
Vendég valék, úgy jöttem, úgy megyek;
- - U - - - U - U U
Akarja ég, hogy én boldog legyek.
U - U - U - - - U U
Óh, ott nekem nincs hű testvér, anya,
- - U - - - - - U U
Ki búcsúzásomban megáldana.
U - - - - - U - U U
Nincs gyermekévi emlék, szent kötél,
- - U - U - - - U -
Elszakadó csak sírok szélinél.
- U U - - - - - U -
Nincsen halottam földében, ki rám
- - U - - - - - U -
Számolna: éjeit virasztanám.
- - U - U- U - U -
Nincs szerelem, hogy visszanézzek én,
- U U - - - U - U -
Egy pár könyűre a hű lány szemén...
- - U - U U - - U -
Nincs semmim és elhagynom oly nehéz.
- - U - - - U - U -
S midőn szemembül a távolba vész,
U - U - U U - - U -
Vigasztalásom az, ha képzelem,
U - U - U - U - U -
Hogy ott barátság, nyájas érzelem
U - U - - - U - U -
S erény után törekvő nemzedék
U - U - U - - - U -
Között szivem föl-fölszenteltetek,
U - U - - - - - U U
örökre bár tudnám megáldani,
U - U - - - U - U U
Hogy nagy hirét fogjam csak hallani!
- - U - - - - - U U
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
A
A
F
G
B
B
F
B
H
H
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
| | | |
|
Alliteráció
|