Szerző

Peterdi István

nyugatos költő, műfordító

1888. — 1944. december

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 300 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2015. január 6.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Peterdi István

Csak a mult

Pár emlékem van, mikből élek.
Egy felhős, fáradtarcú délután,
Egy fényes reggel, egy pár csodaéjek.
Pár karcsú lány, sápadtak mind s kevélyek
Ők kisérnek az élet tévután.

Munkálkodom, eszem és járok.
Külszinre: élek, mint él más ezer.
De benn borús fantómaimra várok:
Fényes falak, vén felhők, karcsú lányok
S a múlt fájó gyönyörét élvezem.

Nem a jelen az, mi gyönyört ád.
A Ma titkos zenék nélkül való.
Csak az emlék, mely évek ködén tört át
S váró szivedbe surran, amely föltárt,
Csak az tör meg és az vigasztaló.

Ma meg sem érzem, ami megsebez.
Mi ujjongásra késztet ma, felejtem.
De az még lelkem vasvesszője lesz,
Ez koszorút még fájó főmre tesz -
Nem vetem el, csak a szivembe rejtem.

Nyugat, 1909/8. szám

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom