Somlyó Zoltán Ki nőért... című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Ki nőért sokat könnyezett,
 U  --    U -   -   U -   
annak az útja fölvezet
-  U  U  -  U  -  U U  

 
a hegytetőre magasan,
U  -   U - U  U U -   
hol szikla csillog, havasan.
 -    -  U   -  -    U U U   

 
A havas sziklára leül
U  U -    -  - U  U-  
s hallgatja: a szél hogy fütyül
   -   -  U  U   -   -    U  U  

 
a forró világok felett.
U  -  -  U - -   U -    
S az ajkán nincs már felelet.
  U  -  -   -     -   U U U   

  
S a nagy magasban nem hiszi,
  U  -    U -  -   -   U  U  
hogy sorsa égbe felviszi.
 -    -  U -  U  -  U  U  

  
Megszűnt a magas, meg a mély;
 -   -   U  U -    U  U  -   
álommá lett a szenvedély.
- -  -  -   U   -  U -    

 
Ott nincs a rossz már s nincs a jó;
-    -    U  -     -     -    U  - 
a szív se mélyen sóhajtó.
U   -   U  -  -   - -  -  

  
Csak nap van, amely leszalad
  -   -   U   U -    U  U -  
néha a legszebb perc alatt.
 - U U  -   -    -   U -    

 
És perc és óra, hó és év;
-   -   -  - U   - -  -  
és mind egy név! Egy drága név...
-   -   -    -   -     - U  -    
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 8

8

^ Bokorrím






























Alliteráció







Alliteráció