Szerző

Sáfáry László

költő

1910. november 16. — 1943. január

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 509 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2015. január 3.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Sáfáry László

Nyári eső

Napok óta tikkasztó volt a melegség,
az ember éppúgy szenvedett tőle,
akár az állat vagy a növény,
de végre is kettészakadtak a felhők,
és most mindnyájunkat felfrissít ez a langyos nyári eső.
Jól esik ez a gyerekeknek,
lubickolnak is vígan a dagadó patakban,
a kutyák szájuk szélét nyalogatva szaladgálnak a szérűn,
az összeaszott füvek új erőre kapnak,
felemelik fejüket.
Új erőre kapok én is,
ahogy cserepesre barnult testemen végigfutnak a cseppek,
ismeretlen erőket érzek
és nagy távolságokon gondolkodom.
Hiszen ki se tudná megmondani,
honnan hozta ide ezeket a felhőket a gyorsjárású szél,
járhattak ők már nagy városok felett is,
tízemeletes palotákat súrolhattak pár nappal ezelőtt.
Ha pedig továbbmennek,
valamelyik sziklás hegy tetején ütődtek volna széjjel nagy hiába.
Nem tudom én, volt-e céljuk vele,
hogy éppen itt bomlottak esővé,
de azt tudom,
ez az eső jót tesz nekem,
jót tesz a gyerekeknek,
és bizony jót tesz a krumpliföldeknek is.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom