Szerző
Endrődi Sándor

Endrődi Sándor

költő és író

1850. január 16. — 1920. november 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 398 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. december 29.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Endrődi Sándor

Csillag

Bolyongok életem tallóján,
Hervadt mezőkön, hallgatag.
Lehull az alkony kétes árnya,
Gond és bú elborítanak.
Oh, félek, félek a sötéttől!
Előttem mintha zajlana...
- Ragyogj rám szomorú egemnek
Hűséges, nyájas csillaga!

Tévelygő lelkem tiszta hittel
Nézett fel mindig tereád:
Hullasd utamra most is, édes
Szerelmed áldott sugarát.
Fényednél mintha bennem újra
Kikelet, élet nyílana.
- Ragyogj rám, szomorú egemnek
Hűséges, nyájas csillaga!

S ha néha mégis elborulnék:
Sugarad ne boruljon el;
Legyen az búmhoz, árnyaimhoz,
Lelkemhez szüntelen közel.
A vészben küzködő hajóst is
Csillag vezérli el haza...
- Ragyogj rám szomorú egemnek
Hűséges, nyájas csillaga!

Endrődi Sándor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ