Csöndes, békés úriember
- - - - - U- U
Az én kedves urambátyám;
U - - U U - - -
Hogy oly nagyon csöndes, békés,
U - U - - - - -
Nem is hinném, ha nem látnám.
U - - - U - - -
Alig tudja, veszi észre,
U - - U U U - U
Hogy a világ egyet fordul;
U U U - U - - U
Élni is tán csak úgy él ő,
- U - - U - - -
Már szokásból, unalombul.
- U - - U U - U
Új a régit fölcseréli,
- U - - - U - U
Padlásra jut mente, kalpag,
- - U - - U - -
Csengő-pengő sarkantyú, de
- - - - - - - U
Fittyet hány ő a divatnak.
- - - - U U - U
Eddig hordta, most eldobja?
- - - U - - - U
Válogasson más, de ő nem;
- U - - - U - -
S egy ruhája télre, nyárra,
- U - U - U - U
Jó időben, rossz időben.
- U - - - U - U
Olvasgatni? ő nem olvas,
- - - U - U - U
Az is tán egy kalendárjom,
U - - - U - - -
Vagy ha éppen hoznak kurrenst,
- U - - - - - -
De könyvet ne, semmi áron.
U - - U - U - U
Az újságot is csak írják,
U - - U - U - -
S mendemonda nem kell néki;
- U - U - - - U
Evek óta egy a nóta:
U U - U U U - U
"Hej neszmélyi, verpeléti!"
- - - U - U - U
Tisztújítás, választáskor
- - - - - - - -
Székvárosba be-berándul;
- - - U U U - U
Ezt ajánlják a legelső,
- U - - U U - -
Azt a másik alispánul.
- U - U U - - U
"Éljen — kurjant ő — a régi!"
- - - - - U - U
Hogy meghalt, hiába mondják,
- - - U- U - -
S haza robog elégülten,
U U U U U - - -
Letudta az ország gondját.
U - U U - - - -
Három derék fia is van,
- - U - UU - -
Három bajszos csecsemője;
- - - - U U - U
Nevelésük? égre bízta,
U U - U - U - U
S hogy nőjenek, az esőre.
- - U U U U - U
Pitteg, pattog a karikás,
- - - U U U U -
Úgy megülnek a ló hátán,
- U - U U - - -
S gyönyörködve nézi őket
U - - U - U - U
az én kedves urambátyám.
U - - U U - - -
Kis király ő a faluban,
- U - - U U U -
S fia mind megannyi herceg,
UU - U - U - -
Szép lányoknak, menyecskéknek
- - - - U - - -
Sárga gyűrűt, kendőt vesznek.
- U - - - - - U
"Én is ily csapodár voltam!" —
- U - U U - - -
Mondogatja néha-néha,
- U - U - U - U
S el-eldúdol egy hajdanit,
U - - U - - U -
Ha rájő az ifjú véna.
U - - U - - - U
De ha tűzbe hozzák, akkor
U U - U - - - U
Aztán nem ismer rá senki,
- - U - - - - U
Hanem ez csak az egyszer van,
U U - U U - - -
Hogyha adót kell fizetni.
- U U - - U - U
Királyoknak, kormányoknak
U - - - - - - -
Nincs több olyan ellensége;
- - U U - - - U
S hiszed, hogy föllázad? Dehogy!
U - - - - - U -
Csak fizet és azzal vége.
- U U - - - - U
Szóval csöndes, békés ember
- - - - - - - U
Az én kedves urambátyám,
U - - U U - - -
S ami legfőbb, talpig magyar,
U U - - - - U -
Ha ugyan megáll a lábán.
U U - U - U - -
Alig tudja, veszi észre,
U - - U U U - U
Hogy a világ egyet fordul;
U U U - U - - U
Élni is tán csak úgy él ő,
- U - - U - - -
Már szokásból, unalombul.
- U - - U U - U
| 8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
12
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
10
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|