Ló nyerít. Felbőg a tinó, tehén.
- U - - - U U - U -
Nyújtva ásít hangosat a legény.
- U - - - U U U U -
(A kedves már kiszökött,
U - - - U U -
az álmossága nem szökik.)
U - - - U - U -
Felsandítanak a kelő napra a barmok.
- - - U U U U - - U U - U
Ébrednek a lomha bácskai farmok.
- - U U - U - UU - U
Széltében prériken zsendülnek füvek.
- - - - U - - - - U U
A harmatcsepp rajtuk színes üveg.
U - - - - - - U U U
(A legény lusta, alig üget.
U U - - U U U U U
A nappal szerelmi szünet.)
U - - U - U U -
Megy a dolog magától is úgyahogy előre.
U U U - U - - U - U U U - U
Az ember enni megy, a marha meg legelőre.
U - U - U U U - U - U U - U
Lehever éjszakára ló, tinó, tehén, legény,
U U U - U - U - U - U - U -
a megvetett álmokon, a helyén.
U - U - - U U U U -
(A legény most nem álmos,
U U - - U - U
a kedvese már beszökött.)
U - U U - U U -
Az igák súlyát éjszaka érzik a barmok.
U U - - - - U U - U U - -
Reggelig sóhajtól terhesek a bácsikai farmok.
- U - - - - - U U U - U UU - U
| A
A
B
C
D
D
| 10
10
7
8
13
11
| | A
A
A
A
B
B
| 11
10
9
8
14
14
| | A
A
B
C
D
D
| 14
10
7
8
13
16
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|