Szentiváni Mihály Nagy Kristóf című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
El- bejárta Krisztus a világot,
-    U -  -   -   U  U  U - -   
S híveit szivökben kémlelé;
   - U-    U -  -   -  U -  
Szórva szóra sok szép tanúságot;
  -  U   - U  -    -   U - - -   
De tanácsit ritka ügyeié.
 U  U -  -   -  U U  UU-  

  
Látta, hogy a pénznek csalfa fényje
 -  U   U   U  -   -    -  U  -   U 
Kedvesebb az úr igéinél;
 -  U -   U  -  U -U -   
Míg szunnyodva hallják ezt a paptól,
 -    -   -  U  -   -  -   U  -  -   
Pénz szerelmeért minden hal, él.
 -     U -  U-    -  -   U   -   

  
S búslakodva ily tapasztalásán
   -  U -  U -    U -   U - - 
Addig járt és kelt mindenfele,
-  -   -   -   -    -  -  U U  
Míg elvégre juta Nagy Kristófhoz,
 -  -  -  U  U U  -     -  -  -   
Kit közszáj szentnek hírele.
 -   U   -    -   -   - U U  

  
Nagy Kristóf toronynyi szálasságát
 -     -  -   U -    U   - -  - -  
Szép keresztény tettre fordítá:
  -   U -   -    -   U  -  - -  
Általgázolá a Vörös-tengert,
-  -  - U - U  U -   -  -    
S kik jól kérték általszállítá.
   -   -   -  -  -  -   -  - -  

  
Hol sok nagy hajó csak, mint az alma,
 -   -   -    U -   -    -   U  -  U  
Lebdesett, s könnyebben ment alá,
 -  U -       -   -  -   -   U -  
Néki térdig ért; s feltürkölözve
 - U  -  U  -       -  -  U -  U 
Combig, szárazon meglábolá.
 -  -     - U -   -  - U -  

  
Mint két cserfa, olyan izmos karjain
 -    -    -  U  U  U  -  -   -  UU 
Úgy mutatkozott a néprakás,
-    U -  U -   U  -  U -   
Mint csókák a Szent István agg tornyán
 -     - -  U   -   -   -  -    -   -  
S ő ha lépett, mint földindulás.
  -  U  - -     -    -  -  U -   

  
Volt pediglen Krisztus gondolattal,
 -    U -  -    -   -   -  U -  -   
Hogy Nagy Kristóf embertársait
 -    -     -  -  -  -  -  U-  
Csak kereszténységből hordja által,
  -   U -   -   -  -   -   U -  -   
Másvilágon várva érte díjt.
 -  U - -   -  U -  U  -    

 
És hogy a valót tisztábban lássa,
-   U   U  U -   -   -  -   -  U  
Hozzá álruhában járula;
 -  - -  U - -   - U U 
Árva gyermek módra, rongyzekében,
-  U   -  -   -  U   -    U - U  
És mezitláb, s felkönyörg vala:
-   U -  -      -  U  -    U U   

  
Vinné által, sinlő anyja várja
 -  - -  -    -  - -   U  -  U 
Mély sebére orvos-füveit,
 -    U - U -  -   U U-   
S még orvoslobb ápolási közzött
   -  -  -  -   - U - U  -  -   
Vérző szivből buzgó könyjeit.
 -  -   -  -   -  -  -   UU   

  
"Ejh, te tollu! mert talán én
 -     U  -  U   -    U -  - 
Általfáradok veled,"
-  -  - U -   U U    
- Monda Kristóf - "hisz eléggé
   -  -   -  -      U   U -  - 
Kisújam se terheled."
 U - -   U  -  U U    

  
Még soká esenge, de siketnek:
 -   U - U -  U   U  U -  -    
Mig végtére úgy egyeztenek,
 -   -  - U -   U  -  U -   
Hogy amit sok nép szokott fizetni
 U   U -   -   -    U -    U -  U
Egyedül azt mind fizesse meg.
U  U U  -    -    U -  U  U   

  
S indulának; de kellősközépben
  -  U - -    U  -  -  U -  -  
Vőn fel Krisztus isteni erőt,
 -   -    -   U  -  U U U -   
S magát annyéra súlyosíta,
   U -  -   - U  -  U - U  
Hogy Kristóf tovább nem bírja őt.
 -     -  -   U -    -   -  U -   

 
Erre-arra kezd tántorgani,
-  U -  U  -    -  -  U U  
Térdre, orra, hátra hullani.
 -   U  -  U   -  U  -  U U 
A nagy bot kezében hasztalan;
U  -    -   U - -   -   U -   
Mert erője már szakadva van.
 -   U - U  -    U -  U  U  
És reszketve, mint egy korhadt mester,
-   -   -  U   -   -    -  -    -  -   
Feldől, s zuhanása árvizet ver.
 -  -      U U - U -  U -   U   

 
És midőn rettenti benyeléssel
-   U -   -  -  U  U  U -  U 
Ő a véghabot, s a véghab őt,
- U  -  U -     U  -  U  -   
Fölsohajt szivében rettegéssel,
 -  U -     U - -   -  U -  U  
És imádá a csodás terüt.
-  U - - U   U -   U U   

 
Ekkor, mint hajnalfény éjsötétből,
-  -    -    -  -  -   -  U -  -  
Úr Krisztus kifejlik a zekéből,
-    -   -   U -  U  U  U - -  
És hogy a tulpartra eljutának
-   U   U  -  -   U -  U - U 
Ujra neki kezdett a morálnak:
-  U  U U  -  -   U  U -  U    

  
"A pénz rendkívüli szomja
 U  -    -   - U U   -  U
Alacson tettekre vesz.
U U  -   -  -  U  U   
A magátvető gyakran kis
U  U -  U -   -  -   -  
Terh alatt is sülyedez!"
 -   U -   -   U  U U    

  
Hajh, de szél fútt, s a gyöngyszót elhordta;
 -     U   -   -      U   -     -  -  -   U 
És azért gyakran ma is találsz
-  U -     -  -   U -   U -    
Felfuvalkodott kevély nagy embert,
 -  U -  U -    U -    U   -  -    
Kit kis terhhel könnyen megtréfálsz.
 -   -   -   -   -   -   -   - -     

 
A pénz csalfa fényje is maiglan
U  -     -  U  -   U -   U-  -  
Kedvesebb az úr igéinél,
 -  U -   U  -  U -U -   
Szunyokálva hallják ezt a paptól,
  U  U -  U  -   -  -   U  -  -   
S pénz szerelmeért minden hal, él.
   -     U -  U-    -  -   U   -  
A

B

A

C

 10

9

10

10

A

B

C

B

 10

9

10

9

^ Félrím
A

B

C

B

 10

9

10

8

^ Félrím
A

B

C

B

 10

9

10

9

^ Félrím
A

B

C

B

 10

9

10

9

^ Félrím
A

B

C

B

 11

9

10

9

^ Félrím
A

B

A

C

 10

9

10

9

A

B

C

B

 10

9

10

9

^ Félrím
A

B

C

B

 10

9

10

9

^ Félrím
A

B

C

B

 8

7

8

7

^ Félrím
A

A

B

A

 10

9

10

9

^ Visszatérő rím
A

B

C

B

 10

9

9

9

^ Félrím
A

A

B

B

C

C

 9

9

9

9

10

10

^ Páros rím
A

B

A

C

 10

9

10

9

A

A

B

B

 10

10

10

10

^ Páros rím
A

B

C

B

 8

7

8

7

^ Félrím
A

B

C

B

 10

9

10

9

^ Félrím
A

B

C

B

 10

9

10

9

^ Félrím




Alliteráció





















Alliteráció































































































Alliteráció















































Alliteráció