Minden örül, valamerre
- U U - U U - U
Könnyes szemeim néznek,
- - U U- - -
Még a bús gerlicék is tán
- U - - U - - -
Vígabb éneket zengnek.
- - - U - - U
Örömöket a patakok
U U U U U U U -
Csergedezve jelentik,
- U - U U - -
Víg kedvöket a f ülmilék
- - U U U - U -
Gallyak között éneklik.
- - U - - - U
Minden észrevette immár,
- U - U - U - -
Hogy elmúlt a komor tél,
U - - U U - -
Az erdő is megvidámult
U - - - - U - -
Játszik benne a langy szél.
- - - U U - -
Huhognak a komor baglyok
U - U U U - - U
Este odvas fáikon
- U - - -U U
A vándorfecskék fészkökbe
U - - - - - - U
Lapulnak falainkon.
U - - U U- U
Mindennek van kikeletje,
- - - - U U - U
Minden újul és vidul,
- U - U - U -
Minden az égnek hatalmát
- U U - - U - -
Megismeri s megindul;
U - U - U - -
Minden elhervadott virág
- U - - U - U -
Felövedz új életet,
U U U - - U -
Minden, kórók új szép színben
- - - - - - - U
Áldják a természetet.
- - U - - U U
Óh! - csak nékem nincs kikelet,
- - - - - U U -
Nincs részemre vidulás
- - - U U U -
Nem jön edző bajaimtól
- U U - U U- -
Sehonnan szabadulás.
U - - U U U -
S hát én semmi részt sem veszek
- - - U - - U U
E sebgyógyító írból?
U - - - - - -
Nincs nekem hát kikeletem?
- U - - U U U -
Nem látok ki e sírból?
- - - U U - -
Nem reményiek tiszta eget
- U - U- - U U -
Már beborult napomra,
- U U - U - U
Míg nefelejcsek nem lesznek
- U U - - - - U
Ültetve sírhalmomra.
- - U - - - U
De mit töröm én magamat?
U - U U - U U -
Mit zúgolódom? — hiszen
- - U - - U U
Adhat még majd kikeletet
- - - - U U U -
Nekem is a jó Isten.
U U U U - - U
Óh ti dicső láthatatlan
- U U - - U - -
Seborvosító kezek!
U - U - - U U
Adjatok nekem is egy víg
- U - U U U - -
Kikeletet óh egek.
U U U U - U -
Ne epedj, ne, óh búsult szív,
U U - U - - - -
Hagyd el e bús képzetet.
- U U - - U U
A tél után, majd tavasz lesz:
U - U - - U - U
Áldjuk a természetet!
- U U - - U U
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
9
7
8
7
8
9
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|