Darmay Viktor Kossuth levelére című versének elemzése

RitmusképletSzótag
"Munkára fel hát! ki van tűzve
  -  - U  -   -    U  -   -  U
A zászló, ússzék a hajó..."
U  -   -  -   -  U  U -    
A csüggedésnek éjszakáján
U   -  U -  U  -   U - -  
Míly édes hang, míly drága szó?!
 -   - -   -     -     - U   -  
Oh melyik isten fogta pártunk,
-   U  U  -  -   -  U  -  -    
Hogy vigaszunk mindig te légy?
 -    U U  -    -  -   U  -    
Hogy amidőn lelkünk kifáradt,
 U   U U -   -  -    U - -    
Megmozduljon az a tiéd!
 -  -  -  U  U  U  U-   

 
Óh ez a lélek, mint a felhő,
-  U  U  - -    -   U  -  -  
Felöld mindig szárnyait,
 U -    -  -    -   U-   
S úgy száll hozzánk távol hónából,
  -     -    -  -    - -   - - -   
Ha a veszély már közelít...
 U U  U  -    -   U U -     
Ha szégyen várja szent harcunkat,
 U   -  -   -  U   -    -  -  -   
Mert fél a gyáva és haboz —
 -    -  U   - U -   U -          
Megnyílik méhe lángírással
 -   - -   - U  -  - -  -  
S kiált: E jelben győzni fogsz.
   U-    U  -  -    -  U  -     

  
Hazám! hallottad-é e hangot,
 U -    -  -  U  - U  -  U  
És láttad-e az égi jelt?
-   -  U  U U  - U  -    
Miért hallgatsz, miért nem mozdulsz,
 U-    -   -      U-    -   -  -     
Talán nem érted, mit jelent?
 U -   U  -  -    -   U -    
Vagy tán szívednek dobbanását
 -    -    - -  -   -  U - - 
Elnémítá az ámulat?
-  - - - U  - U -   
Hogy eddig mily posványba’ jártál,
 U   -  -   -    -  -   -         -  -   
Feledve hivatásodat!
 U -  U  U U - U U   

  
Légy nyugton... nem a te bűnöd, hogy
 -     -  -      U  U  U  - -    -   
Gyáván, sekélyes utakon
  - -    U -  U  U U -  
Kerested őseid nyomát, és
 U -  U  - U-    U -   -  
Nem büszke fővel, szabadon.
 -   -   U  - -     U U U  
A bűn övék, kik bekötötték
U  -  U -    -   U U -  -  
Szemed, hogy ne járj egyenest,
  U -    -    U  -   U  U -    
S hogy geniuszod csillagának
   -    U UU  -    -  U - -  
Szent röpülését ne kövesd.
  -    U U - -   U  U -    

 
Ok loptak zsibbadást szivedbe,
-   -  -    -  U -     U -  U  
Hogy ne érezz, ne kélj soha;
 -    U - -     U  -    U U  
Nézd, hogy remegnek egy szavától,
 -     -    U -  U  -     U - -   
Mely ébreszt, mint a harsona.
 U   -  -      -   U  -  U U 
Amely fülükbe dörgi vádját:
U -    U -  U  -  U  -  -   
A fertőzést, gyalázatot;
U  -  - -      U - U -   
S hogy kifosztottak rongyaidból,
   -    U -   -  -   -   U-  -   
Hazám, szegény élőhalott...
 U -     U -   - - U -      

  
Hazám! ha még egy szikra benned,
 U -    U  -  -     -  U  -  U  
Oh halld meg őt és ébredezz!
-   -     U  -  -  -  U -    
Hisz fényes múltad, szebb jövődnek,
 -    -  -   -  -     -    U -  U  
Az ő lelkének hangja ez.
U  -  -  - -   -   U -   
S mikor nem volt örökigazság,
   U -   -   -   U U U U  -   
Mikor csalt meg e hang, e szó?!
 U -    -    U  U  -    U   -   
"Munkára fel hát! ki van tűzve
  -  - U  -   -    U  -   -  U
A zászló... ússzék a hajó!"
U  -   -    -   -  U  U -  
 9

8

9

8

9

8

9

8



9

7

9

8

9

10

9

8



9

8

9

8

9

8

9

8



9

8

9

8

9

8

9

8



9

8

9

8

9

8

9

8



9

8

9

8

9

8

9

8

































Alliteráció





Alliteráció