Szerző

Samarjay Károly

jogász, ügyvéd, költő és királyi tanácsos

1821. április 6. — 1894. április 27.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 937 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. november 5.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Samarjay Károly

Vihar

Vihar keletkezett
Fenn Ázsia egén,
Nyugat felé tolult
Villámos fellegén.

Ural kőhomlokán
Dörögve szálla át,
Fenékig forgatá
A hullámzó Dunát.

Leszálla völgyibe,
Onnan nyugat-kelet,
Éjszakra s délre szórt
Ezernyi mennykövet.

A négy folyam közé
Befészkelé magát,
Egész föld hallhatá
Döbörgő lángzaját.

Súlyos villámait
Onnan küldötte szét,
Sok nemzet rettegé
Vértől piros tüzét.

Bércen kettős kereszt
Sötétes éjeken,
Gyakorta föltünék
A villám fényiben.

Az éjszinű vihar
Tavaszfelhő leve,
Fejér szegélyiről
Az ég mosolyga le.

De benne nem vala
Többé villámerő,
Amely dörgésivei
Rettenti, győzni jő.

Piros villámival
Lesújtá önmagát,
A múlt egére szállt,
Ott zúgta tűzszavát.

S bár régen átröpült
A négy folyam egén,
Még most is feldübörg
A múlt kor látkörén.

Miként az átvonult
Villámos förgeteg,
Mely még távolban is
Megvillan, fölremeg.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!