Dal egy virághoz
Előveszlek hervadt kis virág.
Beszélgessünk, nincs aki lesne,
Ki ne tekints: tél van odakint,
Havas szűrben hallgat az este,
Mint egy lomha, vén éjjeli őr.
Előveszlek hervadt kis virág.
A toronyóra zsong, álomraint
S a hegyek megől
Fehér álarcban jön a holdvilág.
Előveszlek hervadt kis virág.
Gonosz voltam, bevallom látod
S te kis virág, te vagy csak áldott.
Kincseimet szedtem, vettem, adtam,
S végin koldus — mégis én maradtam.
Mért van ez igy kicsi virág,
Miattad? — miattam?
Miért jöttél, minek is, minek;
Rádtiporni miért nem birok?
Titok ez titok...
Kis virágom, ne mondd senkinek.
Vihar cibált, vert a jégverés.
Annak örültem,
Ha kaján arcok ezre körültem
Izzott; kellett a harc, a győztes - és
Most látom, mindez, mindez, oly kevés.
Tudod kis virág, mért hevültem?
Te hullottál balog utamra,
Meteor vagy, tán örök napom?
Egyik se, vagy mindkettő talán...
Még nem tudhatom.
Könnyes virág, hallgass szavamra.
Hozzád szólok csendes éjszakán.
Ma nekem kell őrhelyen állnom
Alvók helyett, gyöngék helyett.
Isten veled, Isten veled
Kis virág, ma te lész az álmom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!