Szerző

Szabó Endre

költő, író, hírlapíró, műfordító

1849. június 3. — 1924. február 4.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 480 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. október 29.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Szabó Endre

Téli vers

Adtál, uram, telet,
Milyen nem volt régen,
Hej, de nagy köszönet
Nincsen benne éppen;
Mintha te is csak a
Nagy urakat néznéd,
Kik könnyen vehetnek
Meleget is pénzért.

Adtál, uram, telet,
Van mostmár elég hó,
Patakon és folyón
Van kemény jég-békó;
Amennyi jeget most
Mindenfelé törnek,
Fele se kell majd a
Fagylaltnak és sörnek.

Adtál, uram, telet,
Melyet várva-vártunk,
De elfelejtetted
A téli kabátunk;
Huhogatja körmét
Annyi pőre ember,
S akinek nem muszáj,
Kiszusszanni sem mer.

Adtál, uram, telet,
Didergetőt — és ládd,
Elfelejtél hozzá
Adni szenet és fát;
Kétségbeesetten
Nézi sok szegényed,
Hogy idestova mán
Vége a sövénynek.

Adtál, uram, telet,
Zord, fehér zimankót,
De nem adtál hozzá
Egy csomócska bankót.
Pedig csakis a pénz
Segíthetne — vagy mi!
Anélkűl nincs, csak egy
Menekvés: megfagyni.

Adtál, uram, telet,
Hiszen vártuk, kértük,
Jó is volna az, hogy
Lejön ez közébünk,
Megnyugszunk abban, mit
Bölcsességed rendelt,
Csak ne teremtenél
Hozzá szegényembert.

Szabó Endre aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ