Orosz mezők bocsátják titkukat és ösmerős
U - U - U - - - U U - - U -
súgással küldi csillagos vizét a Káma.
- - - - U - U - U - U - U
Lábaim nyomát keresem a fűben arcomat a vizben
- U- U - U U U U - U - U U U - -
s felharsan messziről s belőlem párákba tűnt
- - - - U - U - - - - U -
múlt életem világa.
- - U - U - U
Íme bizonyság: ölelő karok a sík mezők
- U U - - U U - U U U - U -
rám hullnak s porig omló testemre tapadnak.
- - - U U - - - - U U - U
Emlék száll a földből szavak forrásai nyílnak s lázasan
- - - U - - U - - - UU - - - U -
betűzöm szépséges elmosott vonásait
U - - - - U - U - U - UU
egy régi boldog arcnak.
- - U - U - U
Itt jártam egyszer s hallgattam a súgó Kámát
- - U - - - - U U - - - -
midőn halk harmatokkal lelke támadt szélnek.
U - - - U - - - U - - - -
Bőven megáldott viharos fényével istenem: a nap
- - U - - U U - - - U - U U U -
számon tartottam a csillagokat s csókjait
- - - - U U - U U - - U-
fűnek s a falevélnek.
- - U U U - U
Lábaim ó nyomában járok ősi tájak
- UU - U - - - U - U - -
dús csöndjében Káma csillagos vize mellett.
- - - - - U - U - U U - -
Elrendelt út ez: örök visszatérés s mélyből kelt ígékkel
- - - - U U - - U - - - - - - - -
röpül magosban úszó felhőkkel Nyugatra
U - U - U - - - - - U - U
Szájamból a lehellet.
- - - U U - U
| 14
13
17
13
7
14
13
17
13
7
13
13
16
13
7
13
13
17
13
7
|
|