Valami történt itt köröttünk, különös
U U U - - - U - - U U -
viszhangok döngetik ember mélységeit.
- - - - U U - - - - U-
Már nesztelen vonult a földön valami,
- - U - U - U - - U U U
minthogyha óriás virágként mágneses
- - U - U- U - - - U -
terek, naprendszerek nyitódtak szerteszét.
U - - - U - U - - - U -
Valami történt itt, csodálatos dolog,
U U U - - - U - U - U -
mi nem volt sohasem és gazdag illatok
U - - U U U - - U - U -
páráznak még a rég halott szavakból is.
- - - - U - U - U - - -
Megöblösült az ég és más erdőt, mezőt
U - U - U - - - - - U -
súrol a lángcsipkés, kavargó napkorong.
- U U - - - U - - - U -
Ki tudja köztetek, milyen titkos tavasz
U - U - U - U - - - U -
suhog a dolgokon, élőkön, holtakon?
U U U - U U - - - - U -
Mi árad itt, mi szól, mi rengeti vadul
U - U - U - U - U U U -
világok belsejét, ó mondjátok mi ez?
U - - - U - - - - - U -
Valami van, amit nem markolhat ma szó!
U U U U U - - - - - U -
Valami változott s a kormos gyárban is
U U U - U - U - - - U U
ámulva felkiált a munkás: "különös,
- - U - U- U - - U U -
tüzesebb lett a tűz és ércesebb az érc!"
U U - - U - - - U - U -
A nyáron meg, midőn Alföld síkságain
U - - - U - - - - - UU
együtt hevertem egy pipázó, torz, öreg
U - U - U - U - - - U -
juhásszal, ő is ősz, időktől hervadó,
U - U - U - U - - - U -
nehéz jelekkel és rovásokkal kasul
U - U - U - U - - - U -
telekarcolt fejét ingatta: "ejnye, már
U U - - U - - - U - U -
átment fölöttem az élet, de ily csudát
- - U - U U - - U - U -
nem láttak szemeim! Talán a háború,
- - - U U- U - U - U -
a sok ágyú csinált valami galibát:
U U - - U - U U U U U -
már minden áldott nap rémítő, meztelen,
- - U - - - - - - - U U
öles embert mutat a szőke délibáb!
U U - - U U U - U - U -
Mondjon akárki mást: a világ csupa jel!
- U U - U - U U - U U -
Számban más nyelv forog! Egészen új vagyok
- - - - U U U - U - U U
és szögletes fejük mögül más állatok
- - U - U - U - - - U -
néznek reám! A nagy természet háborog!
- - U- U - - - - - U -
Csudák kisértenek, íjesztő csillagok
U - U - U U - - - - U -
tolongnak s jaj még a Göncölszekéren is
U - - - - U - - U - U U
elferdült már a rúd! Valami változott!"
- - - - U - U U U - U -
Reszketve bújt elő szájából a beszéd
- - U - U - - - - U U -
és így már mindenütt látom a döbbenet
- - - - U - - U U - U -
szörnyű, sötét jelét s hová csak fordulok,
- - U - U - U - - - U -
mindenki mindig ezt sikoltja szüntelen:
- - U - U - U - U - U U
"valami történt itt köröttünk, különös
U U U - - - U - - U U -
viszhangok döngetik ember mélységeit!
- - - - U U - - - - U-
Már nesztelen vonult a földön valami,
- - U - U - U - - U U U
minthogyha óriás virágként mágneses
- - U - U- U - - - U -
terek, naprendszerek nyitódtak szerteszét!"
U - - - U - U - - - U -
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|