Szerző
Reményik Sándor

Reményik Sándor

erdélyi származású költő, akinek verseit 1945 után politikai okokból évtizedekre száműzték a magyar irodalomból

1890. augusztus 30. — 1941. október 24.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2594 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. augusztus 14.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Reményik Sándor

Halott poéta

Halott poéta versét olvasom,
Ki tegnap élt még. Úgy-e, furcsa ez?
Lelke szépsége reám permetez,
Mint aranyharmat hűs hajnali tájra,
Fürdik a lelkem áldott aranyába'.
Belőle belém árad az erő.
Koporsó, hát hol itt a fulánkod?

Igaz, igaz. - De vajjon tudja ő?

Elgondolom: e csöndes hegytetőn,
Mint most én, úgy fog majd bolyongani
Ha engem eltemettek, - valaki,
Kezében enyém: könyv és költemény:
Gyászom árnya s győzelmem fénye.

Igaz, igaz. - De fogom tudni én?...

Reményik Sándor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!