Reményik Sándor Idővel című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő,
 U -   -  -     -    -  U -    U -  
Mi áldjuk balzsamosztó, lágy kezed,
 U -   -   -   U -   -   -    U -   
Te tudod: az örök seb mese csak,
 U  U U   U  U -   -   U U   U  
Egy seb ha nyílik, a másik heged,
-    -   U   - U   U  - -   U -   
Mosolygó bölcs, ősz doktorunk: Idő,
 U -   -  -     -    -  U -    U - 
A perced ír, az órád irgalom,
U  -  U  -   U  - -  -  U U  
Az éveid csupa szent sebkötések,
U  - U-    U U   -    -  U - -   
Vezess, vezess, mi követünk vakon.
 U -     U -     U  U U -    U U  
Ahogy közelgünk a nagy Csend felé,
U -    U -  -   U  -     -    U - 
Enyhébb a naptűz, áttetszőbb az ég,
-   -   U  -  -   -  -   -   U  -  
Egyre halkulóbb, estelibb a táj
-   U  -  U -    -  U -   U  - 
És révedezőbbek a jegenyék,
-   - U U -  U  U  U U  -  
Ahogy közelgünk a nagy Csend felé,
U -    U -  -   U  -     -    U -  
Suhanó pici békeangyalok
 U U -  U U  - U-   U -  
Nyujtják ki felénk apró árny-kezök:
  -   -   U  U -   -  - -     U U    

 
Úgy múlik lassan minden fájdalom.
-    - -   -  -   -  -   -  U U  
Ahogy az élet elmúlik velök.
U U   U  - U  -  - -   U U  
 10

10

10

10

10

10

11

10

10

10

10

10

10

10

10



10

10

















Alliteráció