Szerző
Darmay Viktor

Darmay Viktor

eredeti nevén Viczmándy Győző, költő és író

1850. december 2. — 1878. március 28.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 464 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. augusztus 11.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Darmay Viktor

A hatalmasokhoz!

Le az álcával, együgyű bohócok,
Elég volt már a tréfából, elég;
Elmúlt a farsang, királyok farsangja,
Mit akartok hát, mire vártok még?
Halljátok, ő az, kit ez óra illet,
Ki türelemmel oly régóta várt;
Halljátok e morajt? Reszkessetek, mert
Az ő szava nem egy, de milliárd.

Le az álcával, együgyű bohócok,
Hiába, már ösmernek mindenütt;
E kopott mázt a gyermek is gúnyolja,
S a fényes nap is arcotokba süt.
Föl! fussatok sötét odúitokba,
A semmiségbe vissza, mely örök;
Fussatok az éj utolsó árnyában,
Ti falra festett, hitvány ördögök.

Le az álcával, együgyű bohócok...
Hajoljon szívetek, a zord, kevély;
Ismerjétek be, hogy elbuknotok kell,
Mint lehull ősszel a sápadt levél.
A szél gyöngén ráz, s még csak fú reátok,
Most menjetek, mert majd zúg és üvölt,
Úgy szerte tépi papírkoronátok,
Hogy híretekről se beszél a föld.

Le az álcával, együgyű bohócok...
Hogy szemeink csak embert lássanak,
Ragyogjon föl a teremtésnek arca,
S vesszen a ködbe minden rongy, salak.
Jöjjetek úgy, mint testvérek, barátok,
S szívünk sajog, bár újra befogad,
Vagy újra vértengert viszünk reátok,
S ledöntünk, mint hamis bálványokat!

1870. szeptember 4.

Darmay Viktor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom