Borzolt, fehér Isten-szakállal,
- - U - - - U - -
Tépetten, fázva fújt, szaladt,
- - - - U - U -
Az én Uram, a rég feledett,
U - U U U - U U -
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,
- - U - U - U -
Valahol Sion-hegy alatt.
U U - U- U U -
Egy nagy harang volt a kabátja,
- - U - - U U - U
Piros betükkel foltozott,
U - U - - - U -
Bús és kopott volt az öreg Úr,
- - U - - U U U -
Paskolta, verte a ködöt,
- - U - U U U -
Rórátéra harangozott.
- - - U U - U -
Lámpás volt reszkető kezemben
- - - - U - U - U
És rongyolt lelkemben a Hit
- - - - - U U -
S eszemben a régi ifjuság:
U - U U - U - U -
Éreztem az Isten-szagot
- - U U - - U -
S kerestem akkor valakit.
U - U - - U U U
Megvárt ott, a Sion-hegy alján
- - - U U- U - -
S lángoltak, égtek a kövek.
- - U - U U U -
Harangozott és simogatott,
U - U - - U U U -
Bekönnyezte az arcomat,
U - - U U - U -
Jó volt, kegyes volt az öreg.
- - U - - U U U
Ráncos, vén kezét megcsókoltam
- - - U - - - - -
S jajgatva törtem az eszem:
- - U - U U U U
"Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr,
- - - - - - U U -
Kihez mondottam sok imát?
U - - - - U U -
Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem."
- - - U - - U U
"Halottan visszajöttem hozzád
U - - - U - - - -
Én, az életben kárhozott.
- U - - - - U -
Csak tudnék egy gyermeki imát."
- - - - - U U U -
Ő nézett reám szomorún
- - - U- U U -
S harangozott, harangozott.
U - U - U - U -
"Csak nagyszerű nevedet tudnám."
- - U - U U - - -
Ő várt, várt s aztán fölszaladt.
- - - - - - U -
Minden lépése zsoltár-ütem:
- - - - U - - U -
Halotti zsoltár. S én ülök
U - U - - - U -
Sírván a Sion-hegy alatt.
- - U U- U U -
| 9
8
9
8
8
9
8
9
8
8
9
8
9
8
8
9
8
9
8
8
9
8
9
8
8
9
8
9
8
8
9
8
9
8
8
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|