Már ledőlnek a lelkem tornyai, - U - U U - - - UU Miket a hiúság emelt, U U U U- - U - És porrá teszek minden cifra házat, - - - U - - - - U - U És pusztasággá teszem e kebelt, - - U - - U U U U - Hol főlehajtva bujdos az alázat. - - U - U - U U U - U E kongó pusztaságban, végtelen, U - - - U - - - U - Csillagtalan, adventi éjeken - - U U - - U - U - Várom az eljövendőt. - U U - U - - A költőt. U - - Az egyetlent, az igazit, nagyot, U U - - U U U - U U Akinek én csak szolgája vagyok, U U U - - - - U U U Aki majd tűzzel, lélekkel keresztel U U - - - - - - U - U És hódít lanttal, karddal és kereszttel, - - - - - - U - U - U Őt várom, őt, az igazit, nagyot, - - U - U U U - U - Mert én fáradt vagyok, - - - - U - Mert én gyenge vagyok, - - - U U - S ó, mert nem én vagyok az igazi! - - U - U U U U U U Az én bíborom: ronggyá foszlik el, U - - U - - - - U U Az én aranyam: ónná folyik szét, U - U U U - - U - - Nekem a mennyországom is pokol, U U U - - - U - U - S a szivárványom csupa szürkeség. U U - - - U U - U - Az én muzsikám: "vén cigány" zenéje, U - U U - - U - U - U Én érzem: ez a vég. - - U U U - Az eljövendőt várom. U - U - - - U És egyengetem az ő útjait: - U - U U U - - U- Fogékony, izzó szívekre találjon! U - U - - - - U U - - S én majd megnyugszom, ha lábához tettem - - - - - U - - - - - Kopott lantom és kopott csatabárdom. U - - U - U - U U - U
| A
B
C
B
C
B
B
D
| 10
8
11
10
11
10
10
7
| | A
B
B
C
C
B
B
B
D
| 3
10
10
11
11
10
6
6
10
| | A
B
C
D
E
D
| 10
10
10
10
11
6
| | A
B
A
C
A
| 7
10
11
11
11
| | | |
|
|