Reichard Piroska Taligás lovak című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Épülő sarokház udvara szemben;
- U -  U -  -  -  U U   -  -   
két kapuján ki, be s ki lassú ütemben
 -   U U -   U   -    U  -  - U -  U 
eleven lánc tekerődzik naphosszat:
U U -   -    U U -  -   -  -   -    
lovacska, taliga, lovacska; visznek és hoznak
 U -   U   U U U   U -   U   -   U  -   -  -  
földet, homokot, földet s talán ezer éve hordják,
 -  -    U U -    -  -     U -  U U  - U  -   -  
olyan búsak, keshedtek. És olyan egyformák,
U  -   - -    -  -  U   -  U  U  -   -  -   
mintha egyetlen egy ló végtelen türelme
 -   U U  -  U  -    -  -  U -   U -  U 
száz részre szakadva száz terhet cipelne.
  -   -   U   U -  U   -   -  -   U -  U 
Innen, a harmadik emelet magasából,
-  U   U  -  U U  U U -   U U - -   
játék-lovacskák ütött-kopott fából,
 - -   U -   -  U -    U -    - -   
kiket dobozából kirak és forgat gyermeki kéz, -
 U -   U U - -   U U  -   -  -    -  U U  -     
s mégis száz külön élet és száz szenvedés.
   - -    -   U U  - U  -    -    -  U -   

  
Most minden reggel keréknyöszörgésre riadok,
 -    -  -   -  -   U -   U  -  -  U  UU U   
(láncszem vagyok én is, vár a robot,)
  -    -   U  U  -  -    -  U  U -    
szemem még telve távoli álombeli fénnyel
  U -   -   -  U  - U U - -  U U  -   -  
s szorongva kérdem: szegény lovacskák álmodnak-e éjjel?
    U -   U  -  -     U -    U -   -  -  -  U  U -  -   
s van-e nappali álmuk, van-e vágyuk, emlékük,
   U  U  -  U U -  -    U  U  -  U   -  - -   
könnyiteni hámjuk, elverni az éhük?
 -   U U U  -  U   -  -  U U  - -   
s mig lehajtott fejjel lassan bandukolnak,
   -   U -  -    -  -   -  -   -  U -  -   
mondják-e magukban: holnap... talán holnap...
 -   -  U  U -  -    -  -      U -   -  U    
A

A

B

B

C

C

A

A

D

D

E

F

 11

12

11

14

15

13

13

12

13

11

15

12

A

B

C

C

D

D

E

E

 14

10

14

16

14

12

12

12















Alliteráció







Alliteráció











Alliteráció