Igaz ugyan, hogy életünk U U U - U - U - Szakadatlan küzdelem - U U - - - U - De hát: ahol megvan a harc, U - U - - U U - Majd csak béke is terem. - - - U - U - Bízzunk, higyjünk jobb napokban, - - - - - U - U Egyszer majd csak felragyog; - - - - - U - Várjunk a felleges mára - - U - U - - U Napsugaras holnapot. - U U - - U U Keserűség, nyomorúság, U U - - U U - - Bizony sokszor már elég; U - - - - U - Zivatar is rázza, tépi U U U - - U - U A szegény fa levelét; U U - U U U - Hétköznapi apró gondok, - - U U - - - - Közbe egy-egy mély seb is - - U U - - U - No, de sebaj! valamikor U U U - U U U - Megjön majd az ünnep is! - - - U - U U Ha ma nem, hát megjön holnap, U U - - - - - - Ha holnap sem: azután; U - - U U U - Búval, gyásszal, gyorsan elszáll, - - - - - U - - Egyik év a más után. U U - U - U - Isten gondol mindenkire, - - - - - - U U Soh`sem állunk egyedül; - U - - U U - Ne hagyjunk fel a reménnyel: U - - U U U - U A sor végre ránk kerül. U - - U - U U Im, a tenger roppant árja U U - - - - - U Zúgva ömlik szerteszét, - - U - - - U - Száz évenkint jön egy madár - - - - U - U - S elviszi egy csöpp vizét; - U U - - U - Száz évenkint egy csöpp vizet! - - - - - - U U Oh, mily rémes lassúság! - - - - - - - - A remény szól: "Ez a madár U U - - U U U - Kimeri az óceánt..." U U U U - U-
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
8
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
| Alliteráció
|