Átok ül terajtad, nemzetem, - U - U - - - U U Átok rajtad, vakság lelkeden. - - - - - - - U - Másutt immár delelőn a nap, - - - - U U - U - S nálad még a hajnal sem hasad. - - - U - - - U U Körülötted éj és mély vadon, U U - U - - - U U Okulni se tudsz a multakon, U - U U - U - U - Dehogy nézed földi javadat! U - - - - U U U - Csak emészted, rontod magadat. U U - - - - U U U Sok kicsiség szörnyen feltüzel, - U U - - - - U - S ami nagy, az alig érdekel. U U U U U U - U U A hazának vére egyre foly, U U - - - U - U - De te azért - áldomásozol! U U U - - U - U U Ellenséged, tengermódra nő: - - - - - - - U - Majd elbánik vélök a jövő! - - - - - U U U - Boldogítóbb gyönyör most neked, - U - - U - - U - Ha tulajdon fajtád ölheted. U U - - - - - U U Körülötted rémes pusztulás, U U - - - - - U - Üres pajta, tar föld, puszta ház, U - - U - - - U - S a sivatag, messze ugaron U U U - - U U U - Magyar közöny, fakó unalom... U - U - U - U U U Ki bitangol ősi telkeden? U U - U - U - U - Más az úr ott, te csak idegen. - U - - U U U U U Útlan úton sűrű éjszaka, - - U - - - - - U U Haza vágyol s nem találsz haza! U U - - - U - U U
| A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 9
9
9
9
| | A
B
C
C
| 9
9
9
9
| | A
B
C
C
| 9
9
9
9
| | A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| | |
|
|