Ha az isten ekkép szólna hozzám: U U - U - - - U - - "Fiam, én neked megengedem, UU - U - U - U - Hogy ugy halj meg, mint magadnak tetszik." U - - - - U - - - U Erre kérném akkor istenem: - U - - - U - U U Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz, U U - U - U - U - - Sárga lombon fényes napsugár; - U - - - - - U - Sárga lomb közt zengje végdalát egy - U - - - U - U - U A tavasztól elmaradt madár. U U - - - U - U - S valamint az őszi természetre U U - U - U - - - U A halál jön észrevétlenül: U U - U - U - U U Énreám is így jőjön... csak akkor - U- U - - - U - - Vegyem észre, ha mellettem ül. U U - U U - - U U Ekkor, mint a lombon a madárka, - - - U - U U U - U Zengjem én is el végdalomat - U - U - - U U - Bűvös hangon, mely le a sziveknek - - - - - U U U - - Fenekére s föl az égbe hat. U U - - U U - U U És ha vége a varázséneknek: - U - U U U - - - U Ajkaimat egy csók zárja be, - UU U - - - U U A te csókod, szőke szép leány, te U U - - - U - U- U Földi lények legdicsőbbike! - - U - - - U - U U De ha ezt nem engedné az isten, U U - U - - - U - - Kérném akkor, hogy tavasz legyen, - - - - - U - U - Harc tavasza, hol rózsák teremnek, - U U U - - - U - - Véres rózsák, férfikebleken. - - - - - U - U U S lelkesítve zengjenek a harcok - U - U - U U U - - Csalogányai, a trombiták, U U - UU - - U - Ott legyek, s az én szivemből szinte - U - U - U - - - U Nőjön egy halálos vérvirág. - U - U - - - U - S ha ledőlök ekkor paripámról: U U - U - - U U - - Ajkaimat egy csók zárja be, - UU U - - - U U A te csókod, te szép szabadság, te U U - - U - U - - U Égi lények legdicsőbbike! - U - - - U - U U
| A
B
C
B
| 10
9
10
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
9
10
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
9
10
9
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 10
9
10
9
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 10
9
10
9
| | A
A
B
B
| 10
9
10
9
| ^ Páros rím
| A
B
C
B
| 10
9
10
9
| ^ Félrím
| A
B
C
D
| 10
9
10
9
| | | |
| Alliteráció Alliteráció
|