Endrődi Sándor

Diadal

Haragod villámával megtördelted
Életem büszke fáját, oh, Uram!
Erőm, reményim, üdvöm: csak szilánkok
Akaratod sötét forgóiban.

Magamra hagytál; gyászba borítottad
Szívemet, mint vihar az óceánt;
Lelkem cél nélkül tévelyeg az árnyban
S bukdácsol leszerelt hajó gyanánt.

Nagyon szerettem és te nem akartad,
Hogy boldogságom állandó legyen:
Földúltad örömeim szép világát,
Sivataggá taroltad édenem.

Tudom, hogy csak hivságos lárma volna
Ha veled, Uram, pörbe szállanék, -
Romok és sírhalmok között borongva
Tudom: Tied a kezdet és a vég.

De bár hatalmas kéz ütötte rajtam
A sebet, mely örökre fájni fog;
Gyászolni, sírni úgy, mint annyi más szív
S megalázkodni gyáván - nem tudok.

Csak tetszelegjen gyásza borujával
S könnyével a hivalkodó világ:
- Te égj, lobogj, fiatal vérem árja
S fájdalmad csapdosson fel mint a láng.

Részvétre, szánalomra nincs szükségem!
Megannyi morzsák! Szedegesse más!
Neked, szívem, e mély bú, mely körülzsong:
Teremtés, költészet, föltámadás!

Avagy ki tilthat, ki gátolhat engem,
Hogy - révedezve sírhalmod felett -
Szebbnek ne lássalak, oh nőm, világom!
S most még forróbban ne szeresselek?

Élőt szeretni, - szerelem-e vajjon?
Vágyam utánad: bizton az, tudom.
A mit birunk, már félig elvesztettük;
Soha, kit álmunk glóriába von!

Sugárban, árnyban nem lengsz-é körültem?
Halk éjen nem hallom-e hangjaid?
Nem vagy-e most is szívem dobogása?
S előttem nem alakod rajza ing?

Van-é az ütköző lét bús harcában
Porló szíveden kívül menhelyem?
Szárnyam, mely fölemeljen a magasba -
Ha nem te, drágám, jóm, egyetlenem?!

Emléked bűvös, tiszta jelenése
Ugy leng fölöttem mint az ideál -
El, el, szememből gyarló földi könnyek!
Itt újjászületés van, nem halál.

Oh, hadd rajongjam körül lényed árnyát
Csókkal, virággal had borítsalak,
Nyaram rózsáit hadd hintsem sirodra,
Ki életemnek leghűbb álma vagy!

Hadd törjek hozzád lobogó lelkemmel,
E zengő gyásszal, amely istenit,
És homlokodon koszorúba fonja
A végtelen ég minden fényeit!

Hitemnek napnál égőbb melegével
Hadd öleljem át tiszta szellemed,
S dalaim himnuszával hadd hirdessem
Diadalodat a - halál felett!