Szerző

Szentiváni Mihály

erdélyi magyar költő, író, újságíró és politikus

1813. május 30. — 1842. december 10.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 435 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. július 30.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Szentiváni Mihály

Firtosalyi

Az én hazám Firtos alatt Énlaka;
Ott fehérlik Rózsámnak is szűk laka.
A határunk silány, kopár, kőverem;
De falunkban sok szép virágszál terem.

Firtosi szirt alján forrás csörgedez:
Az én szívem, Rózsám! érted epedez.
Kristálytiszták a forrásnak habjai,
Mint szivemnek érted égő lángjai.

Székely szabad nép lakozza falunkot,
Nincs főnemes, nincsen úr, sem zsellér ott.
Első ember, a pap után, a ki jó,
S legjobb ember Énlakában nagyapó.

Székelyföldön nincs a lánynak jószága;
Jószág neki szépsége, és jósága.
Édes Rózsám! Te szép is vagy, jó is vagy,
S Énlakán, és világszerte gazdag vagy.

Fagyos szél fú Firtos hármos homlokán;
Mécs pisladoz barna babám ablakán:
Süvölts oh szél! légy sötét oh éjszaka!
Vezércsillag nekem babám ablaka.

Drága arany fekszik Firtos hegyében:
Drágább arany lakik a hegy tövében,
Turkáljon a kinek tetszik aranyér[t]:
Veled Rózsám! semmi arany föl nem ér.

Messze látszik kerek erdőd Énlaka
Szép rózsámnak híre messzebb elhata.
Hadd terjedjen az ő híre messzire,
Szomszédlegény viszi attól esküre.

Ne búsulj, hogy sovány falunk határa;
Isten után áldás vár a munkára.
Meg él a ki egymást híven szereti,
A szabadság szegénységünk enyhiti.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom