Kivasaltattam a ruhámat,
U U - - U U U - -
kifényesíttettem cipőm;
U - U - - - U -
sétára indultam magamban
- - U - - - U - U
e búsfényű, szép télidőn.
U - - - - - U -
Léptem vidáman szállt a járdán,
- - U - - - U - -
meglendült jobb- és balkarom.
- - - - - - U U
Így, díszben, megfeszült gerincem:
- - - - U - U - -
rangom most megmutathatom.
- - - - U - U U
Nincs dolgom semmi. Úr vagyok most.
- - - - U - U - -
Az üres percet élvezem:
U U - - U - U U
azt, hogy az édes, büszke, céda
- U U - - - U - U
semmittevéshez ért kezem.
- - U - U - U U
Hogy a nagy semmiből merítek
U U - - U - U - -
markommal ingyen friss vizet;
- - U - - - U U
és szippantok a levegőből,
- - - U U U U - -
melyért mindenki megfizet.
U - - - U - U U
Hogy nyakkendőm csokrát magasra
- - - - - - U - U
tartva a hűs kövezeten,
- U U - U U U U
a nép előtt ím hősi daccal
U - U - - - U - -
csontvázam kézen vezetem.
- - - - - U U U
Hadd menjen, mozogjon, forogjon
- - - U - - U - U
e búsfényű, szép télidőn!
U - - - - - U -
Úgyis ledobja majd magárul
- - U - U - U - -
vasalt ruhám, fényes cipőm...
U - U - - - U -
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
A
B
A
| 9
8
9
8
| ^ Visszatérő rím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|