A pálya partján álldogáltam, U - U - - - U - U Ott lenn játszott a víg sereg. - - - - U - U U Úgy volt, vagy nem, de legvígabbnak - - - - U - - - U Én, lányka, téged néztelek. - - U - - - U - Szép arcod égett, kipirulva - - U - - U U - U Csak úgy repültél, szép leány... U - U - - - U- Nem csoda, hogy a jégre vittél - U U U U - U - - Engem is egykor, hajdanán. - U U - - - U - Vidám kacaj csengett közelben, U - U - - - U - U Előttem siklottál tovább. U - - - - - U - Lehet, hogy nem engem nevettél, U - - U - - U - - Tán leesett a korcsolyád - UU - U - U - S nevetted, hogy annyi gavallér U - - U - U U - - Ajánl mohón segéd-kezet, U - U - U - U - Kiket úgy fogsz a jégre vinni, U U - - U - U - U Mint jégre vittél engemet. - - U - - - U U Csak azt nem értem semmiképpen, U - U - - - U - - Hogy még nagyon sok lány van ott, - - U - - - U - De nevetését mindeniknek U U U - - - U - - Túlcsengi a te kacajod. - - U U U U U - Hogy feltünést kivánsz te keltni - - - U - U - U - U Rólad feltenni nem lehet - - - - U - U - `Másnak` - de én tudom, mióta - - U - U - U- U A jégre vittél engemet. U - U - - - U U Ismerlek jégen, bálteremben, - - - - - - U - - Szalonban, utcán, mindenütt, U - U - - - U - Tudom, hogy üres szíved, lelked, U - U U - - - - - Fagyod egy vulkánt is lehűt. U U - - - - U - Te mindig csak ragyogni vágyol U - - - U - U - - S örülsz a hóditás felett... U - U - U - U - Sajnos! csak akkor tudtam mindezt, - - U - - - - - - Hogy jégre vittél engemet. - - U - - - U U Te csak repülj, repülj tovább is, U - U - U - U - - Repülj egy hosszú életen, U - - - - - U - Ne ismerd meg azt a fájdalmat, U - - U - U - - - Melyet szereztél énnekem... U - U - - - U - De - talán - majd egyszer csalódva U U - - - - U - U Fel fog zokogni jégszived - - U - U - U - S meg fogod bánni, nagyon bánni, - U - - U U - - U Hogy jégre vittél engemet!... - - U - - - U U
| 9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
11
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
| Alliteráció Alliteráció |