Az álmaimból és reményeimből
U - U- - - U - U- -
szines, süppedő szőnyeget fonok.
U - - U - - U - U U
És éjjel-nappal fonok egyre-egyre,
- - - - - U U - U - U
a munka édes, sürgető, konok.
U - U - - - U - U U
Beléfonom a jelen bús magányát
U - U U U U - - U - -
ciprus-színével is kegyetlenül.
- - - - U - U - U U
Amely fölött az őszi alkonyatban
U - U - U - U - U - -
lágy tétován fehér galamb repül.
- - U - U - U - U U
Ha elkészül a ritkamívű szőnyeg,
U - - U U - U - - - -
nagyboldogan terítem majd eléd:
- - U - U - - - U -
menj végig rajta s érezd meg a lelkem
- - - - U - - U U - -
különös, vágyó, rezgő ütemét...
U U - - - - - U U -
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 11
10
11
10
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
|