Szomorú fejemet nagy köd koronázza,
U U - U U - - - U U - U
rekedt bánathárfa kriptája e fő.
U - - - - - - - U U -
Ma hívlak utolszor bús emlékezéssel,
U - U U - - - - - U - -
Mea, te szívemre hullott bús redő!
UU U - - U - - - U -
A vidéki estnek minden őszi láza
U U - U - - - U - U - U
s minden tavasz-csendje az ajkamra jött:
- - U - - U U - - U -
Mea, ma agg vagyok, ötezer esztendős
UU U - U U U U U - - -
s könnytelen zokogok arcképed előtt.
- U - U U U - - U U -
Ma van az a bús nap, amire születtem;
U U U U - U U U U U - -
huszonnyolc esztendő ma porrá törik,
U - - - - - U - - U -
de ebben a porban te égsz örökig!
U - U U - - U - U U U
Ma elindulnék a klasszikus vidékek
U U - - - - - U - U - -
barna bársonyába s elapadt szemem
- U - U - U U U - U -
meghalna, míg ajkad emlékét szedem...
- - U - - U - - - U U
| A
B
C
B
| 12
11
12
11
| ^ Félrím
| A
B
C
C
| 12
11
12
11
| | A
B
B
| 12
11
11
| | A
B
B
| 12
11
11
| | | |
|
|