Petőfi Sándor Magyar vagyok című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
 U  -   U  -    -   -   -   -   U - 
Az öt világrész nagy terűletén.
U  -   U -  -    -    U - U -  
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
-    -   U -   U U   -    -   U   -  
Ahány a szépség gazdag kebelén.
U -   U   -  -   -  -   U U -   
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
 -   -  U  -    U -    U -  U -   - 
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
U  -   U  -  -   -  UU  -   -  
És rónasága, mintha a föld végét
-   - U - U   -   U U  -    - -  
Keresné, olyan messze-messze nyúl.
 U -  -  U  -   -   U  -   U   -   

  
Magyar vagyok. Természetem komoly,
 U  -   U  -    -  -  U -   U -    
Mint hegedűink első hangjai;
 -    U U --   -  -  -   UU 
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
-  -  U  -   -  -  U  U  U -    
De nevetésem ritkán hallani.
 U  U U - -   -  -   -  U U  
Ha az öröm legjobban festi képem:
 U U  U -   -  -  -   -  U  - -    
Magas kedvemben sírva fakadok;
 U -   -  -  -   -  U  U U -   
De arcom víg a bánat idejében,
 U -  -   -  U  - U  U U - -   
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
 -    U  U U -    -    -  -  U U   

  
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
 U  -   U  -    -   -   U -  U  - 
A multnak tengerén, ahol szemem
U  -   -   -  U -   U -    U U 
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
U -  U   - -  -  -  - -   -   
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
 -    -  UU -    -  -   -  U U  
Európa színpadán mi is játszottunk,
UU - U   -  U -   U -   -   -  -    
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
   U-    -   -   U  -  U -     U U  
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
-    -  U - U  -    U -  -    -  -    
Mint a villámot éjjel a gyerek.
 -   U  -  - U  -  U  U   U U   

  
Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
 U  -   U  -    U  -  U  U  U  -   
Holt dicsőség halvány kisértete;
 -    U  - -   -  -    U -  U U  
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
 -   -  U -     U - -   -    U U  
- Ha vert az óra - odva mélyibe.
   U  -   U  - U   -  U  -  U U  
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
 -    -   U -    U  - U -    -   - U 
Alig hogy küldjük életünk neszét
U -   -    -   U  - U -    U  -  
S saját testvérink, kik reánk készítik
   U -   -   - -     -   U-    -  - U 
A gyász s gyalázat fekete mezét.
U   -       U - -   U U U  U -   

  
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
 U  -   U  -     -  -    -  -  U  -   
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
  -  -  U -   -     -    U  -   U  U  
Itt minálunk nem is hajnallik még,
-    U - -    U  -   -  -  -   -   
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
 U -    -  -   -  U  U  -    U  -   
De semmi kincsért s hírért a világon
 U  -  U  -   -      - -   U  U - U 
El nem hagynám én szülőföldemet,
-   -   -   -  -    U - -  U -   
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
 -     U U -    -    U U U   U - -  
Gyalázatában is nemzetemet!
  U - U - U  -   -  U U U  
A

B

A

B

B

C

D

C

 10

10

10

10

11

10

11

10

A

B

A

B

C

D

C

D

 10

10

10

10

11

10

11

10

A

B

A

B

C

B

C

B

 10

10

10

10

12

10

11

10

A

B

A

C

D

E

F

E

 10

10

10

10

11

10

11

10

A

B

A

B

C

D

C

D

 10

10

10

10

11

10

11

10























































Alliteráció