Sétálok néha lenn a Dunaparton.
- - - - U - U U U - U
Égő szivarom néma számba tartom.
- - U U - - U - U - U
A szivar, az még megvan, megmaradt.
U U U - - - - - U -
A többi eltűnt a sok év alatt...
U - U - - U U - U -
Megyek. A léptem kényszeredve koppan.
U U U - - - U - U - U
És érzem, egyre jobban, egyre jobban,
- - U - U - U - U - U
hogy séta ez az élet, semmi más!
- - U U U - - - U -
Nincs érkezés, csak mindig indulás...
- - U - - - U - U -
S egy nap eltűnik majd a sétatér...
- U - - - - U - U -
Szivar kialszik... séta véget ér...
U - U- - - U - U -
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| | |
|
Alliteráció
|