Sárosi Árpád Mesemondók, költők, álmodók... című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
A pásztor-sípon sír a régi nóta,
U  -   -   - -   -  U  - U  - U  
Meghalt a kedv, a pásztor-tűz nem ég...
 -  -   U  -    U  -   -   -   U  -    
A mesemondók elnyűtt szövőszékén
U  U U -  -  -   -     U -  - -  
Nem kelnek-élnek vidám, új mesék.
 -   -  U  -  -   U -   -   U -   

  
Köd mindenütt. Torz ének, érthetetlen.
 -   -  U -     -   - U   -   U -  U  
A költők lantja egyhúru, beteg.
U  -  -   -   U -   - U   U U  
Elűzni bút, megváltani keservet,
U -  U  -    -  -  U U  U -  -   
Nem támad kobzon kacaj-fergeteg.
 -   - -   -  -   U -   -  U U   

  
Derüt keresni élvek mámorában
 U -   U -  U -  -   - U - -  
Csak szines fátyol ámitás felett.
  -    U -   -  U  - U -   U -   
A hajnal újra ránk veri bilincsét:
U  -  U  -  U  -    U U  U -   -   
A bús, kifosztott, nyügös életet.
U  -    U -   -      U U  - U U   

  
Kiket a népnek Isten maga küldött,
 U U  U  -  U  -  -   U U  -  -    
Ti mesemondók, költők, álmodók
 U  U U -  -    -  -   -  U -  
Gyujtsátok fel a tüzeket a sikon,
  -   - -   U  U  U U U  U  U U  
Arany-patakban zúgjanak a szók.
U -    U -  -   -  U U  U   -   

 
És vessetek vetést a tarlott szivbe.
-   -  U -   U -   U  -  -     -  U  
Dalban-mesében élet-örömöt,
 -  -   U - U  - U  U U -   
Kiket a népnek az Ur maga küldött:
 U U  U  -  U  U  -   U U  -  -     
Vigasztalásul, kétségek között.
 U -   U - -    -  - -   U -   
A

B

C

B

 11

10

11

10

^ Félrím
A

A

A

A

 11

10

11

10

^ Bokorrím
A

B

C

B

 11

10

11

10

^ Félrím
A

B

C

B

 11

10

11

10

^ Félrím
A

B

C

B

 11

10

11

10

^ Félrím
















Alliteráció





























Alliteráció