Sárosi Árpád

Fák beszélnek az Úrral

az első:
A názárethi álmok idején,
Utján a végzet-küldetésnek,
Mikor szemedben égi lázak égtek:
A nyugodalmak árnyát adtam én.

a második:
A bűnös város hozsannáz! Ahol
Dicsőségednek útját én jelöltem,
Te jöttél hittel bizón és örömben:
"Enyém a teher, enyém az akol".

a harmadik:
A Getseman remegte a halált.
Én karjaim közt védtelek az éjen.
Atyádat hívtad, hogy lelked ne féljen:
A gonoszságnak csókja rád talált.

az utolsó:
A Golgothán mind elvégeztetett
S a törzsömből megácsolt bús kereszten,
A nyomor útjain, véres-meredten
Tanitgatom élet-igéidet.