Szerző
Sárosi Árpád

Sárosi Árpád

rend­őr­ka­pi­tá­ny, költő és színműíró

1864. június 16. — 1930. április 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2068 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. június 6.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Sárosi Árpád

Magam vagyok

Azok a fehér, jéghideg hegyek
Didergő fák, a sápadt csillagok,
Egy sóhajtással sem felelnek s én
Magam vagyok.

Ugy érzem, mintha bús lelkem fölött
Elmultak volna hosszu századok,
És én kereslek egyre s mindenütt
Magam vagyok.

Tavasz szerelme, nyárnak vágyai
Miért emlékezzem mostan rólatok?
Egyedül voltam, mint a hogy ma is
Magam vagyok.

Nem fáj meghalni, de te, siri csönd,
Reád mégis borzadva gondolok.
Magamba' lenni, mint e földön itt
Magam vagyok.

Sárosi Árpád aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom