Sárosi Árpád Porszem... fakó című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
A bölcsesség, a fórumon friss koszorút fonat,
U  -   -  -   U  - U -    -    U  U -   U -   
Világokat temet a gladiátor,
 U - U -   U U  -   U U- U  
A költő versén szakad a könnyzápor.
U  -  -  -  -    U U  U  -    - U   

  
Mea, ha jösz, téged mély csend és szótlan vágy fogad.
 UU   U  -     - -   -     -   -    -  -   -    U -   
Vállad, a kincses házak csoda-fénye,
 -  U   U  -   -   - -    U U  -  U  
Hajad: az élet, rózsák illatából.
 U U   U  - -    -  -  -  U - -   

 
Erő, tudás, költői álmok csengő versei:
U -   U -    -  -U -  -    -  -  -  UU   
Porszem, fakó, mely esztelenül táncol,
 -   -    U -   U   -   U U -   -  U  
Érted, Mea, az aranyló napfénybe!
-  -    UU  U  U -   -  -  -   U  

  
Mert bölcsebbek, hatalmasabbak ujjaid hegyei...
 -    -   -  -    U -  U -  U  -  U-   U  UU    
S két szemed éje leigáz magadnak:
   -    U U  - U  UU -   U -  -    
Szivében, uj, pogány dalok fakadnak.
  U - U   -    U -    U -   U -  U  
A

B

B

 14

11

11

A

B

C

 14

11

11

A

B

C

 14

11

11

A

B

B

 15

11

11

Alliteráció