Sárosi Árpád Sok olyikunk sorsa című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Üres a tarisznyád, bujdosó pajtásom.
U U  U  U -    -    -  U -  -  - U  
Az enyém is úgy van. Kacagjunk egymáson.
U  U  -  U  -    -    U -  -   -   - U   

 
Álljunk meg egy szóra nagyok küszöbénél...
-   -    U  -     - U  U  -   U  U - -    
A te szavad bátor, hátha kegyet kérnél?
U  U   U -   - -    -  U  U  -   -  -   

 
Iveld a derekad, a fejedet szegd meg,
U -   U  U U U   U  U U -    -    -   
Megtelik a szerdás. - Tenném, de nem enged,
 -  U U  U   -  -      -  -    U  U  -  U   

 
Olyan a gerincem, mintha szikla volna,
U  U  U  U -  -    -   U   -  U  -  U  
Fejem égnek feszül, mint a falunk tornya.
 U U  -  -   U  -    -   U  U -    -   U  

  
Hát eb ura fakó! Maradok, ki voltam.
 -  U  U U  U -   U U -    U  -  -   
Nagyurak küszöbét sohasem tapostam.
 U  U -   U  U -   U U -   U -  U   

  
Megyek a farkassal, halott erdőn hálok.
 U  U  U  -  -  -    U -   -  -   - -   
Majd elaltat egyszer az útszéli árok.
 -   U -  U  -    U  U  -   - U - U  
A

A

 12

12

^ Bokorrím
A

A

 12

12

^ Bokorrím
A

A

 12

12

^ Bokorrím
A

A

 12

12

^ Bokorrím
A

A

 12

12

^ Bokorrím
A

A

 12

12

^ Bokorrím