Most már benne vagyok a korban, - - - U U U U - - bizony, már ötvenhárom... U - - - - - - S még egyre az életem várom. - - U U - U - - U Pedig tudom, hogy nem jön... Ősszel U - U - - - U - - majd hallgatom, hogy zümmög a légy... - - U - - - U U - S vele zümmögöm majd: ötvennégy... U U - U - - - - - Aztán tovább nézem a felhőket, - - U - - U U - - - mint eddig, a háztetők fölött... - - U U - U - U - És így leszek ötvenöt. - - U U - U U S majd nézem a nőket és kérdem: - - U U - U - - - hát ezek ették meg az életemet? Ezek?... - U U - - U U - U U U U - S akkor már ötvenhat leszek... - - - - - - U U Egy-egy éccakán majd fölriadok: U U - U - - - UU - hány év van még? Egy?... Öt?... - - - - U - Vagy még hat van?... - - - U És így leszek egy napon hatvan... - - U U - U - - U Múlik az idő... Mindent elfelejtek. - U U U - - - - U - - S megjön a régi kedvem... - U U - U - - Be szép lesz, majd azt mondom: hetven... U - - - - - - - U
| A
B
B
| 9
7
9
| | A
B
B
| 9
9
9
| | A
B
C
| 10
9
7
| | A
B
B
| 9
13
8
| | A
B
C
C
| 10
6
4
9
| | A
A
A
| 11
7
9
| ^ Bokorrím
| | |
| Alliteráció
|