Szerző
Benedek Elek

Benedek Elek

író, újságíró és költő

1859. szeptember 30. — 1929. augusztus 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2092 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 18.

Megosztás

Címkék

Benedek Elek

Pista gyerek

Az én nevem Pista gyerek,
Már a földön ülni merek.
Meg is ülök egyenesen,
Vigyázok, hogy el ne essem.

Egyszer volt, hogy nem vigyáztam,
A helyemről tovább másztam;
Meg is jesztém mamácskámat:
Betörtem a fitoskámat.

Jaj, csak immár nagyobb volnék,
Hogy a földön ne guggolnék.
Ülnék vesszőparipára,
S úgy szaladnék a pusztára.

Ülni, ülni, mindig ülni,
Mindig egy helyben csücsülni,
Kopasz földön, lágy szőnyegen:
Így sem, úgy sem tetszik nekem.

Ha kezét adja mamácskám,
Csak úgy tapogat lábacskám.
Tipi-topi... kettőt... hármat...
A bátyáim nem így járnak!

Tipi-topi... kettő... három...
Szaladok én még a nyáron!
Ha nyáron nem, majd későbben,
Majd mikor nagyra nőttem!

Benedek Elek aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!