Szegény az én falum, hol a bölcsőm rengett,
U - U - U - U U - - - -
Nem igen találni annál szegényebbet,
U U - U - U - - U - - -
De ha egyebekben el is van maradva:
U U U U - U U - - U - U
Van is olyan két öreg gyönyörű harangja,
U U U - - U - U U - U - U
Hogy azt már akárhol
U - - U - -
Megirigyelhetnék az én falucskámtól!
U U U - - - U - U - - -
A ki még az én kis falumba` nem lakott,
U U - U - - U - - - U -
Nem is tudja, hogy mik a szent vasárnapok!
U - - U - U U - U - U -
Hiszen a vasárnap kedves másfelé is,
U U U U - - - - - U - -
De nem olyan színes, nem olyan kedves mégis
U U U - - - U U - - - - -
Hiányzik hozzája
U- - - - U
A mi két harangunk édes muzsikája.
U U - U - - - - U U - U
Azok a harangok mihelyt megszólalnak,
U U U U - - U - - - - -
Vége van ott minden hétköznapi bajnak,
- U U - - - - - U U - -
Megszépül a falu nyüzsgő, tarka néptől,
- - U U U U - - - U - -
Virít a sok lánytól, bokrétás legénytől,
U - U - - - - - - U - -
S az utczáin végig
U - -- - -
Rezeda-illatok fuvallata érzik.
U U U - U - U - U U - U
Hát még aztán, mikor temetés van nálunk,
- - - - U - U U - - - -
Azt tegyék meg másutt, a mit mi csinálunk!
- U - - - - U - U U - -
Ha már a halottat sírnak kell adni:
U - U U - - - - - - U
Adják úgy a sírnak, a hogy adjuk azt mi,
- - - U - U U U - U - U
Olyan harangszóval,
U - U - - U
Olyan édes-bússal, lágyan altatóval!
U U - - - - - U - U - U
Oh az a két harang minden ott a népnek:
U U U - U - - U - U - U
Éltető gyámola sok közös érzésnek,
- U - - U U - U U - - -
Csüggedésben remény, vigasz a bánatban,
- U - - U - U U U - - -
Riasztó hírnök, ha vész közelg váratlan;
U- - - - U - U - - - -
Hogyne szeretnék hát
- U U - - -
Ajó Istennek ez áldott ajándékát!
U - - - U U - - U - - -
Míg boldog gyermekkor mosolygott felettem,
- - - - - - U - - U - U
Azt a két harangot én is beh szerettem!
- U - U - U - - - U - -
Lágy zengésükön beh sokszor merengék el,
- - - U - - - - U - - -
Beh sokat hintáztam karjuk kötelével.
- U - - - - - - U U - -
Vagy néztem a távol
- - U U - -
Kéklő hegyeket a torony ablakából!
- - U U U U U U - U - -
S bár tőlük az élet immár rég elhajtott,
- - U U - U - - - - - -
Régi szeretettel csüngök most is rajtok,
- U U U - - - - - - - -
Most is csak azt vallom, most is úgy találom:
- - U - - - - U - U - -
Több olyan két harang nincsen a világon,
- U - - U - - U U U - -
Lehetnek nagyobbak,
U - - U - -
De olyan szép hangjuk nem lehet azoknak!
U U - - - - - U U U - U
Mehetek én a föld bármely szegletére,
U U U - U - - - - U - U
Messze tartományok idegen helyére,
- U - U - U U U - U - U
Nagy tengerek, bérczek zárhatják el tőlem
- - U - - - - - - - - U
Az én kis falumat, az én szülőföldem:
U - - U U U U - U - - -
Mégis minden ponton
- - - - - -
Mindig hallom, mikor harangoznak otthon!
- - - - U - U - - U - U
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
13
6
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 13
12
12
13
6
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
6
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
11
12
6
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
6
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
6
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
6
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
| 12
12
12
12
6
12
| ^ Páros rím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|