Szerző
Sárosi Árpád

Sárosi Árpád

rend­őr­ka­pi­tá­ny, költő és színműíró

1864. június 16. — 1930. április 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1567 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 12.

Megosztás

Címkék

Sárosi Árpád

Aki üzent értem

Tegnap hívtál erdő, üzentél utánam:
Odakint több a fény, igazabb világ van.
Odakint kurjanthat fékezetlen kedvem,
Nem nyügözhet semmi, ha vendéged lettem.

Kisértetet rejtő falak, zugok, zárak,
Bocsássatok már el, fáradt vagyok, fáradt.
Aki üzent értem, nem várhat sokáig,
Nem várhat a holnap halott hajnaláig.

Régen hivtál erdő, én csak ma jöhettem.
Szomorúra sorvadt kurjantós, víg kedvem.
Birodalmad csöndes, mint a gyászos udvar,
Tele minden ösvény, bujdosó nagy búval.

Hová lett a nóta, az illat, a mámor?
Kiesett a napfény, billent koronádból.
Némán hull öledbe a száz húru hárfa,
Sirató dalt suttog, fehér testü nyárfa.

Sárosi Árpád aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!