Futunk az uton, ki kocsin, ki gyalog. U - U U - U U - U U - Fáradt az igás s az ember fáradt. - - U U - U - - - - Nyikorog, nyikorog az életkerék, U U - U U U U - - U - S messzi mezőről már hangzik elénk - U U - - - - U U - Pengése, jaj, a halálkaszának. - - U U U U - U - U Futunk feléje. Csupa csont-öreg áll U - U - U U U - U U - És bókolunk mind a vén rozsának. - - U - - U - U - - Gőgösen int... S mi úgy örülünk - U U - U - U U - - Mig csapkod, egyre kaszál körülünk: - - U - U U - U U - Hogy nem miránk csap, még nem miránk csap. - - U - - - - U - U
| A
B
C
C
B
| 11
10
11
10
10
| | A
B
C
C
B
| 11
10
9
10
10
| | | |
| Alliteráció
|