Akik lakoznak csendben valahol, U - U - - - - U U - Szomorú fűz akikre ráhajol, U U - - U - U - U U Akiknek sírján halvány mécs lobog, U - - - - - - - U U A gyötrődést azok már rég feledték: U - - - U - - - U - - Mi sírva élünk, ők meg boldogok... U - U - - - - - U U Nádas, fehér ház szűk kis ablakán - - U - - - U - U - Néznétek csak az én édes anyám!... - - - U U - - U U - Pedig előtte mécses sem lobog... U U U - U - - - U U Óh, de akik csak halottat siratnak, - U U - - U - - U - - Mellette mégis százszor boldogok... - - U - - - - - U U
| A
A
B
C
B
| 10
10
10
11
10
| | A
A
B
C
B
| 10
10
10
11
10
| | | |
| Alliteráció
|