Jászay-Horváth Elemér Katona öcsémhez című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Laci öcsém, ki fent a Végeken
 U U U  -    U  -   U  - U -  
Karddal teremted most a hősregéket,
 -   -   U -  -   -   U  -  U - -   
Találjon rád e forró énekem,
 U -  -   -  U  -  - - U -   
Mit röstelkedve, féltve küldök néked.
 -   -  -  -  U   -   U  -  -   - -   
Tiéd a hősi szenvedés, a tett:
 U-  U  - U   -  U -   U  -    
Enyém a tétlen kényelem, az álom.
U  -  U  -  -   -  U U   U  - -   
Fiú, irigylem ifjú életed`,
 U-  U -   U  -  - - U -    
Mely erőt vesz magán a vén halálon!
 U   U -   -    U -  U  -   U - U   

  
Tudom, szívedben nyugalom honol,
 U -     - -  -    U U -   U U  
Erő a kardod és szent hit a vérted.
U - U  -  U  -    -    U  U  -  -   
Kemény kövön is rólunk álmodol:
 U -    U U  -   - -   -  U -    
Mi puha párnán reszketünk teérted.
 U  U U  -  -   -   U -    U-  -   
Szemünk szégyenlős, szívünk szomorú,
  U -     -  -  -     - -     U U -  
Vígságunk, álmunk, szivünk elvivétek.
 -  - -    -  -      U -   -  U - U  
Ó, tiétek ma minden koszorú.
-   U- -   U  -  -   U  U -  
Minden dal és minden szív a tiétek.
 -  -   U  -   -  -    -  U  U- U   

  
Ti vagytok most a bölcsek bölcsei.
 U  -   -   -   U  -   -   -   UU  
Mi szükség itthon tétlen álmodóra?
 U   -  -  -   -   -  U  -  U - U 
A Himnust néktek írta Kölcsey,
U  -  -    -  U  -  U  -   -   
S hitét ti vérrel váltjátok valóra.
   U -   U  -  -   -   - -   U - U  
Deli cserjék, kiket mi nevelénk,
 U U   -  -    U -   U  U U -    
Hogy felszökkentetek most büszke fákká!
 -    -   -  -  U -   -    -   U  -  - 
És árnyatok védőleg hull fölénk,
-  -   U -   - - -   -    U -    
Nevünk` s hírünk` ti zengitek világgá.
 U -       - -     U  -  U -   U -  -  

  
Laci öcsém, az Úr legyen veled,
 U U U  -   U  -   U  -   U -   
Vezesse kardod` és övezze melled`!
 U -  U  -  -   -  U -  U  -  -    
Menj bátran: - itt érintetlen helyed,
 -    -  U     -   - -  -  -   U  U  
Áldott emléked és szent a szerelmed.
-  -   -  - U  -    -   U   U -  -   
Várnak reád kicsiny leányszívek,
 -  -   U-   U  -    U-    - -   
Piros virágok, kik magukba zárnak,
 U -   U - -    -   U -  U  -  -   
Kik reszketők, szelidek és hívek
 -   -   U -     U U U  -   - U 
És visszahoznak ők, mert visszavárnak.
-   -   U -  U  -    -    -   U -  U   

  
S ha majd haza vezérelt végzeted,
   U  -    U U  U - -    -  U -   
Szerény főhadnagy, jó szívvel, kedéllyel,
  U -    - -  -     -   -  -    U -   U  
Őrizd meg ezt a szent önérzetet,
- -    U  -   U   -   U -  U -   
Hadd szórja szürke napjaid` be fénnyel.
 -     -  U   -  U  -  U-    U  -   -   
S ha hálátlan ridegség ver sziven
   U  - -  -   U -  -   -    U U 
És lelkedet a bánat eltakarja;
-   -  U U  U  - U  -  U -  U 
Emlékezzél rá büszkén, szeliden,
-  - -  -   -  -   -     U U -   
Hogy hős voltál s hazád igaz magyarja.
 -    -   -  -     U -  U -   U  -  U 
A

B

A

B

C

D

E

D

 10

11

10

11

10

11

11

11

A

B

A

B

C

B

C

B

 10

11

10

11

10

11

10

11

A

B

C

B

D

E

D

E

 10

11

9

11

10

11

10

13

A

B

A

A

C

D

C

D

 10

13

10

11

10

11

10

11

A

B

A

B

C

D

C

D

 10

11

10

12

10

11

10

11













Alliteráció













Alliteráció















Alliteráció