Szerző

Bárd Miklós

eredeti nevén Kozma Ferenc, költő

1857. február 26. — 1937. május 4.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 531 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 5.

Megosztás

Címkék

Bárd Miklós

Az alkonyodó napba nézek

Az alkonyodó napba nézek,
S vöröslő pitvarában a nagy éjnek
Beszámolok...
Lovas vitéz voltam,
Éltem - szerettem, sose számítottam,
S egy bálványom volt: ez a hitevesztett,
Ezer év óta vérző nemzet,
Ezt nem róják föl nékem odafenn. -
Nyugat felől az égiven,
Az átpirosló fellegekre
Egy lovas képét látom odavetve,
Ki ezer-évet élt vitézi sorba'.
Most száll alá az estbíborba'
S én felsóhajtok:
Uram Isten!
Oh tedd, hogy felhajnalló ifjú hitben,
A gépen hajtó késő nemzedékek,
Úgy kibírják az újabb ezer évet,
Mint a lovas, kinek most alkonyul.

1930.

Bárd Miklós aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ